Jeles napok, néphagyományok városi levelezős verseny 1-4. évfolyam díjátadója

Az ünnepségre a 25 legeredményesebb tanuló és felkészítő tanára kapott meghívást.

A helyezetteken kívül minden tanuló emléklapot és ajándékot kapott.      

Helyezettek:

1. helyezettek   

Tanuló neve, évfolyam, iskola, felkészítő tanár

Szecskő Anna 3.o - Lorántffy Zsuzsanna Református  Általános Iskola

Patakné Battyányi Mónika                                              

Hartmann Hanna 3.o - Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola

Fristóf Zita, Vejti Veronika                                                        

Nagy Barbara 4.o - Benedek Elek Tagiskola

Kisné Mráv Marianna

2. helyezettek   

Tanuló neve, évfolyam, iskola, felkészítő tanár

Tóth Szonja 3.o - Berzsenyi Dániel Tagiskola

Czap Mária

Bakó Sára 3.o - Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola

Kristóf Zita, Vejti Veronika

3. helyezett

Tanuló neve, évfolyam, iskola, felkészítő tanár

Pingár Luca3.o - Lorántffy Zsuzsanna ReformátusÁltalános Iskola

Patakné Battyányi Mónika                                            

A verseny célja:

A néphagyományok, jeles napok iránti érdeklődés felkeltésével elősegíteni olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése.

Olvasóvá nevelés, kutatómunka végzése a könyvtárban, amely elősegíti a gyermekek olvasási készségének fejlődését és a tanulni tanulásukat. Mindezt kisiskolás szinten, játékos feladatokkal, rejtvényekkel fűszerezve.

A népi nyelvezet megértése, sajátosságainak megismerése a népmesék, mondókák, népi játékok, népdalok által.

A néphagyomány ismeretének a megalapozása, szellemi örökségünk átadása.

A gyermekek szerezzenek ismereteket a jeles napokhoz, ünnepekhez, munkaalkalmakhoz kötődő népszokásokról.

Legyenek alapvető ismereteik a tárgyi hagyományról, a népi díszítőművészetről.

Fedezzék fel a szűkebb- és tágabb környezetük hagyományait.

Kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelemdús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel azt, amit kapott és közben van hova visszakapcsolni azokat. Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésekre késztetik.  Felnőtt korában a néphagyomány ápolásának igénye úgy jelenik meg, mint magasabb rendű szükséglet.

A néphagyományok, jeles napok megismerése segítik a társadalomba való belenevelődést, pl. a népszokások, népi játékok eljátszásával erősödik a tanulók szabálytudata, a társakkal való kapcsolatok kialakításának képessége, ami a társadalmi, közösségi viselkedés fontos eleme. A néphagyományoknak kiemelkedő szerepe lehet egy-egy kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is.

A néphagyomány különböző területeinek megismerésével, pl. a népi díszítőművészet, a népköltészeti alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke.

A néphagyományok sokszínűsége, a paraszti kultúra értékeinek megismerése ösztönözheti a tanulókat a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére, a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére.

Régen a gyermek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nem csak a szülő feladata volt. A nagyszülők, dédnagyszülők a saját gyermekkorukban játszott játékok, énekek továbbadásával nemcsak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetővé tették ezeknek a játékoknak, daloknak a fennmaradását, továbbélését is.

Mi hiszünk a hagyományok nevelő, értékközvetítő, a műveltségi hátrányokat kompenzálni tudó erejében. Feladatunknak tartjuk azoknak az értékeknek az őrzését és hiteles átadását, amely az alapot képezi magyarságunkban.

Meggyőződésünk, hogy nevelésünk eredményessége érdekében nagyon fontos a gyermek én-tudata mellett a magyarságtudatuk formálása is. Gyermekeinknek joguk van ahhoz, hogy a nemzetet éltető hagyományokat megismerjék, ezekről pozitív élményeket szerezzenek és ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjanak.

A néphagyomány változik és változatokban él, a konkrét táji példák megismerése után a tanulók az általános megállapításokat is könnyebben megértik a népi kultúra egészéről, pl. miképpen hat a néphagyományok alakulására az eltérő földrajzi környezet, a történeti fejlődés, a gazdasági tényezők.

Versenyünkben a kaposvári általános iskolákból 202 tanuló vett részt eredményesen, amely nagyon nagy érdeklődést igazolt.

Versenyünk úgy gondolom elérte célját. A résztvevő tanulók:

- Kutató és gyűjtőmunkát végeztek a könyvtárban.

- Ismerik a jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő népszokásokat.

- Megértik a népi nyelvezet sajátosságait.

- Kellő ismerettel rendelkeznek a népi mondókák, dalok, mesék tárházából.

- Alapvető ismereteik vannak a tárgyi hagyományokból, a népi díszítőművészetből.